(Az előző részben írtam a komposztálásról, mint környezettudatos tevékenységről).
Akkor úgy fejeztem be a cikkem, hogy: „addig is jó felkészülést hozzá!”
Tehát, ha felkészültünk a komposztálásra, az azt jelenti, hogy meghoztunk egy elhatározást, hogy teszünk a környezetünkért, az egészségünkért, akkor: vágjunk is az elejébe: „álljunk neki komposztálni, de hogyan?”
Az első fejezetben kedvet kaptunk a komposztálásra, megvan a motivációnk is. Hogy miért? De, ezt majd később részletezzük, visszatérünk rá.
Inkább csináljuk! Modellezzük le elméletbe, s utána már csak a lépésenként végig járni gyakorlatban, azaz jöhet a megvalósítás:
lépésenként: 1, eldöntöttük, hogy csináljuk. 2, felmértük lehetőségeinket. 3, nagyjából tisztában kell lennünk a komposztálandó zöld- és szerves hulladék keletkezésének mennyiségével, gyakoriságával. 4, a fentiek alapján kell megválasztani, hogy miben akarjuk, van lehetőségünk komposztálni: komposzt edénybe, ládában vagy inkább prizmában. 5, nézzük meg mindegyik lehetőséget a körülményeink figyelembevételével: A komposztáló edény azoknak ajánlott, ahol nincs lehetőség prizmát építeni, de nincs is szükség rá, mert kevés zöld- és szerves hulladék keletkezik, kisebb háztartások, közösségek részére. Viszont, ha a hely engedi egyidejűleg lehet több komposztáló edényt is üzembe helyezni, illetve folyamatosan üzembe állítani. Ez vonatkozik a komposztáló ládára azzal az eltéréssel, hogy a ládát magunk is elkészíthetjük, így a méretét magunk választjuk meg! Míg a komposztáló edényt már „készen” vesszük meg.
A Compastor®-technológia a komposzt prizma építését favorizálja, de nagyon jól működik edénybe, illetve ládában is a Compastor®-technológia! A prizma ott ajánlott, ahol sok zöld- és szerves hulladék keletkezik és folyamatos a keletkezés: kert, udvar, veteményes, gyümölcsös, parkok, zöldségtermesztők és állattartók számára. 6, Ha megvan a döntés akkor következik a komposztálandó anyagok összegyűjtése, kezelése. 7, Mit tehetünk a komposztálóba? – Minden
ami zöld- és szerves hulladék, ami számunkra a zöld javakat jelenti. Csak néhányat említenék: lenyírt füvet, lehullott lombot, avart, a kerti- és konyhai zöld hulladékokat, a szennyezett papírt, papírkartont, tönkrement mezőgazdasági termékeket, konzervipari hulladékot stb… és még hosszan sorolhatnám. Egyszerűbb azt felsorolni, hogy mit ne tegyünk a komposztálónkba: üveg, fém, fa, műanyag termékeket ezek kombinációit. Ha a komposztálandó anyagunk tartalmazza ezeket az anyagokat, akkor ezeket le kell választani a arról. Továbbá szigorúan tilos a komposztálóba a hús- és húskészítményt tartalmazó hulladékokat tenni! 9, A komposztálónk megközelíthető, de lehetőleg ne útban lévő, árnyékos helyre tegyük, ha prizmát építünk, akkor fontos a: talaj előkészítése, csurgalék víz felfogása. A komposztálónk feltöltésénél figyeljünk a komposztálandó anyagok rétegezésére, hogy vegyesen kerülnek a komposztálóba a szén-nitrogén arányra. A szén alapú anyagok: falevél, fűrészpor, forgács, de papírkartonnal is keverhetjük abban az esetben, ha egyszerre több zöldanyag kerül a komposztálásra. 10, Ezt követően következik: az oltás a Compastor®-technológia lényege. A Compastor®-komposztoltó tartalma: növényi zöld hulladékból a Compastor®-technológiával készült, a komposztálási folyamatot beindító és serkentő Compastor®-gilisztát és mikroorganizmusok flóráját tartalmazó oltóanyag. Felhasználása: komposztkészítéséhez. A komposztálandó anyag lebontó fázisa után (4-6 hét) a komposztálóba kell helyezni. A komposztkészítés ideje alatt az organizmusok részére a nedvességet biztosítani kell! Egy köbméter komposztálandó anyagot ~1 zsák oltóanyag szükséges. A beoltott komposztálandó anyagból legkésőbb 6 hónap múlva komposzt lesz. 11, A komposztáló kezelése: fontos a komposztálónk nedvesen tartása, szellőztetése, biztosítani kell a folyamatos oxigén-ellátást, ha van komposztálónknak teteje, mindig hagyjuk nyitva! Az öntözés következtében csurgalék lé keletkezik, ezt a Compastor®-technológia szerint fel kell fogni, mert így megakadályozzuk a talajszennyezést, s ráadásul a folyamatos kezelés következtében értékes tápanyagot kapunk, amely alkalmas a komposztálásra. A komposztáló visszaöntözésére, de bátran felhasználhatjuk a növények kondicíónálására is. A komposzt prizmát a madarak és egyéb kisállatok ellen madárvédőhálóval takarjuk! 12, A kész komposzt kiszedése, kitermelése: ha mindent jól csináltunk, akkor legkésőbb 6 hónap múlva, de a gyakorlatban általában 3 hónap alatt saját termelésű, előállítású kész komposztot kapunk, amit úgy termelünk ki, hogy kész kezdő komposztálandó anyagunk. Így ha idáig eljutottunk: elmondhatjuk róla, hogy működik a komposztálónk a Compastor®-technológia szerint. A 12. pontban csak a lépések leírására volt lehetőségem. A sok-sok részletkérdést a „Komposztálna? kérdezzen a szakértőnktől!” rovatban tudom megválaszolni, megírni, ott van rá lehetőségem. A következő számban a megtermelt komposzt felhasználásról, a komposztálás folytatásáról lesz szó!
-Mire figyeljünk oda a komposztáláskor?
-Miért jó komposztálni, -lehet-e divatot csinálni a komposztálásról-?
A komposztálás összefüggései az egészséges élet megvalósításához!
„Compastor®-technológia a komposztálás iránytűje!”
„Komposztálni JÓ(L)!”
„Ne csak POSZTOLJ, KOMPOSZTOLJ!
Pásztor József Compastor E. V.
4 comments on “Hogyan komposztáljunk?”
Gergő
Tisztelt Compastor!
Jelenleg is komposztálok, azonban a komposztálási folyamat igen lassan megy végbe, kb 1,5 -2 év. Kerti komposztálóban (raklapokból összeállított) kb 1 m3 anyagom van két részben felhalmozva. Említésre került a prizma esetében a komposztlé összegyűjtése, amit a földre helyezett (raklapokből összeállított) komposztálóban illetve prizmában hogyan lehet megoldani? A komposztba helyezett oltóanyagban található giliszták „elvándorlását” szabadon álló komposzthalomban hogyan lehet minimalizálni a rendszeres szerves anyag utánpótlást leszámítva? Köszönöm válaszát!
compastor-admin
Gilisztáinkkal ezt az időt 6-9 hónapra tudja csökkenteni, illetve
mégjobban átdolgozzák, hogy a növények könnyebben hozzájussanak a
tápanyagokhoz.
A komposztlé gyűjtését, akkor tudja megoldani, ha előlről kezdi!
1. Lejtés a talajnak (egyik sarka a komposztálónak).
2. Fóliát lerakni a komposztáló aljára.
3. 1 darab vödört elásni a talajszint alá.
4. A fóliát felhajtani a komposztáló oldalára (10-15 cm magasan).
5. Ahol a komposztlét fogja felfogni, ott a fóliát megvágni, átlyukasztani.
6. Mehet bele vegyesen a zöld- és szerver anyagok (szoktam mondani,
mindig-mindent-mindennel), tehát nem rétegezni kell, hanem
összekeverni minden zöld- és szerves nyersanyagot!
7. 3/4-ig feltölteni a komposztálót.
8. Belerakni az Compastor-komposztoltót.
9. Ismét zöld- és szerves nyersanyagokkal telerakjuk a komposztálót.
10. Letarakni felülről (raschel-háló, szúnyogháló), hogy a madarak ne
kezdjék el a gilisztákat kiszedni a komposztálóból, viszont a levegőt
se zárjuk el a komposztálótól!
11. Etetni, itatani (földnedvesen tartani a komposztálandó
közeget)!!!, levegőt hagyni beáramlani a komposztálóba!
*** mehet bele a papírhulladék, mely nincsen „túl” tintázva pl:
kartondoboz, kéztörlő, zsebkendő, citrusok, falevelek.
**** fűnyírással óvatosan, hiszen míg nem megy át rajta a hőszakasz,
addig kiteríteni, megvárni, mig „sárgulni” kezd, majd utána mehet a
komposztálóba!
Lehet, hogy valamit kihagytam, vagy ha valamit nem ért, akkor jelezze, de remélem sikerült mindent leírnom!
Keresztes Nagy Sándor
Tisztelt Compasztor!
A tavasszal vettem Önöktől gilisztákat, melyek ez ídő alatt sok folyadékot szolgáltattak. Kérdésem az, hogy mit kell változtatni, másképpen csinálni a hüvős idő beáltálva, télen? Várom válaszát.
compastor-admin
Kedves Sándor!
Télen a komposztálót nem szabad majd locsolni, mivel a víz, akár bele is tud fagyni a komposztálóba, így tönkretenné a gilisztákat és egyéb talajlakókat. Érdemes télen lédús zöldség- és gyümölcs maradékokat tenni a komposztálóba locsolás helyett! Tehát, télen a komposztlégyűjtés szinte megáll. Viszont érdemes figyelni, hogy C (szén) alapú növényi részeket is tegyünk bele, mert fontos, hogy legyen az is a komposztálóba!